Szóval ez a tejföl egy vidám dolog. Még a múlt évezredben a kies Rodosz szigetén úgy döntöttünk, hogy elég volt a görögsalátából, együnk valami rendeset: sajtostészta. Ehhez kell a sajt, tészta és a tejföl. Egyszerű. Kis útiszótárból kinéztem: sahne. Az kell nekem. Be is rontottam a helyi boltba. A tészta és a sajt optikai mintavétellel hamar megvolt, ellenben a hűtőpult csupa joghurttól roskadozott. Nagy tanácstalanságomban két benszülöttnek látszó német turistához fordultam: Gutenábel, suche für sahne. Megértőn bólogattak, és rámutattak a kávétejszínre. Nein nein, ich möchte sahne, amiből majonéz machen. Ekkor szép körmondatot kaptam, miszerint a francnak akarok majonézt csinálni, amikor ott van készen. Legyintettem hogy hülyék, és mérgemben betáraztam vagy öt doboz joghurtot, amiből a legédesebb került a tésztára.
Pár évvel később, mikor görög cimborámnak meséltem az esetet, felvilágosított: náluk nincs tejföl. De neki annyira tetszett az itteni, hogy a nemzeti ételt ezzel készítette. Tehát:
Kell gurken, tejföl, fokhagyma, só, reszelő, nagy tál.
1. Gurkent lereszeled a tálba.
2. Irgalmatlanul elsózod.
3. Kicsit állni hagyod, majd kinyomkodod az összes levet belőle. Ekkor a térfogat töredékére esik, szóval ragadd meg az alkalmat még néhány uborka lereszelésére.
4. Ipari mennyiségű fokhagymát pucolsz, áttörsz.
5. A tejfölt és a fokhagymát összekevered a reszelékkel.
6. Letakarod és hűtőbe vele egy órára.
Minőségellenőrzés: az egész a tejföl és a fokhagyma arányán múlik. Akkor jó, amikor ízleléskor a fokhagyma csípését némi késleltetéssel elfedi a tejföl jótékony simasága.
Ui.: oreganós korszakomban meg-megkínáltam egy adag zölddel a salátát, de emiatt olyan életveszélyes fenyegetést kaptam, ami hatására soha többet...
friss mentát ajánlok még belecsapatni. bár lehet egyeseknél az oregánós kísérlet eredményét lehet vele elérni
VálaszTörlés