2015. február 16., hétfő

Toszkán Fladen

Az utóbbi időben rágyógyultam a Tortilla nevezetű cuccra. Zárójelben megjegyzem, a westend végében van egy jó mexikóis, ott faszán csinálják. Otthon csak melegíted, belerakod amit akarsz, összetekered, alufóliában érleled, bringázás közben megeszed. Százszor jobb mint a gélek meg müzliszeletek. A család pedig bevásárolt egy olasz variánst.

2014. december 16., kedd

A Tea

Így, nagybötűsen. Mert vannak ezek a történetek, amiket általában nem hiszünk el, mert materialisták vagyunk, vagy mert túlságosan idegen tőlünk. Pedig saját tapasztalat hogy akár egy év alatt is milyen idegenül tudnak hatni dolgok, melyeket oly természetesnek vettem nemrég. A mai recept is ilyen.

Vigyázat, történelemóra!

2014. január 13., hétfő

2013. március 17., vasárnap

Chilipaste

Lassan másfél éve Bécsben... Ez alatt az osztrák konyháról alkotott korábbi véleményem egyrészt megerősödött, másrészt változott.

2012. június 17., vasárnap

Rizstorta

...mer'azabüdöskölök válogat. De valahogy a zöldséget is le kéne nyomni a torkán. S mivel már libát sem szabad tömni, nemhogy gyereket, így át kell verni, mert a szemével eszik.

2011. december 6., kedd

Főtt tojás

Ez csak azért, mert álmomban sem gondoltam, hogy a spárban főtt tojást is lehet kapni. Ennyit a reggeli tükörtojásról...



(Komingszún: Nyokki)

2011. április 25., hétfő

Fahéjas krumpli és mazsolás saláta

Esik az eső, meg gipszelt kézzel amúgy se lehet sok mindent csinálni, szóval főzőcske. Szokás szerint némileg improvizatív lett: elkezdtem pakolni a cuccokat a hűtőből aztán szépen kialakult.

2011. február 11., péntek

Tea

Itten van egy cikk erről a klasszikus cuccról, melyet a népszáj ovisteának hív. Megy a megfejtés egy oldalon keresztül technológiáról meg trükkökről. Közben pedig - mint minden nagyszerű dolog a világon - rém egyszerű. Pár hónapja egy óvónéni hamiskás mosoly kíséretében elmondta a Nagy Titkot:  

"sok cukorral".


Művészeti kiegészítés: a Burn még mindig jó nóta, csak hangosan kell hallgatni.

2010. december 22., szerda

Minestrone

Ez pofon egyszerű. De a pofon egyszerű dolgokat a legkönnyebb elba... rontani, példának okáért amikor blues fingerpickingben gyűrűsujjat használunk.

Szóval Lénárd Sándor az ő kiváló Római konyha című kiskönyvében megmondja a tutit. Hogy ezt nem úgy kell ahogy mifelénk, hogy fogunk egy lavór vizet és szétfőzzök benne a zöldséget, meg belecsapjuk a leveskockát.

A minestre alapja a sofritto, a teste a zöldség, a hab a tortán pedig a tészta vagy rizs.

1. Sofritto: olívaolaj (napraforgót használsz a kezed letöröm), vagy szalonna apróra vágva. Fokhagyma, hagyma, só, bors. Amikor rotyog, megy bele a
2. Zöldségek. Répa, krumpli, paradicsom, paprika, cukkini, padlizsán, amit elérsz a konyhában. Ezt az egészet szépen párolod amíg meg nem puhul a keményebbje is (krumpli, répa).
3. Egy adag sűrített paradicsom. Rotyog tovább.
4. Vízzel felengeded (ha már egyszer levest akarunk), kevés spagetti darabokra törve.
5. Pepperoncino.

2010. október 21., csütörtök

Gombás padlizsánsaláta

No, ezt nem tartottam megörökítésre érdemesnek, de az utolsó tányérkánál behúztam a tutit. De menjünk szép sorjában.

2010. október 4., hétfő

Sütőtökleves

Szezon van, így tegnap délután nekiestem az egy hete a kosárban heverő cuccnak. A család külön kérése volt, hogy ne bonyolítsam, mert a legutóbbi kísérletek nem sikerültek. Előkapartam egy receptet, amelyet ki tudja már melyik újságból tépett ki ki már tudja kicsoda. Kiindulási alapként megcsináltam egy az egybe.

2010. augusztus 11., szerda

Spenótos tészta maradékból

Tegnap hazafelé Petőfit játszottam és gondolkodtam. Ritka...

Emlékeztem valami citromos-mentás történetre, így vettem mentát, csalamádét, zabszeletet, sajtokat, spenótot és a töröknél juhsajtgolyókat. Az egészet behajítottam a hűtőbe és elmentem bringázni. Ötven km múlva kiszedtem, mit lehet velük kezdeni.

A spenótot becsaptam a serpenyőbe, irgalmatlanul megsóztam-borsoztam-fokhagymáztam, és az összes levet elpároltam róla. Ezután körülnéztem, milyen tészta? Még maradt fél zsáknyi a múltkori kagylótésztából, így meg is főztem.

Közben kiderült, hogy a juhsajtgolyók energiaként viselkedtek: nem vesztek el, csak átalakultak. Így mit tehettem mást, becsaptam őket a spenót mellé, és fakanállal tovább segítettem az átalakulásukat valami gyanús világoszöld péppé (sejthető, hogy a citromos-mentás cucc nem most készült el).

A tészta megfőtt, a kulimájsz felével összekevertem, ment rá grana padano és a mentalevelek.

2010. július 18., vasárnap

Penészes tésztasaláta és tejföltrutymák

Ma volt vendégjárás, ezért kapsz kettőt. Az első a Nagy Tésztakönyv kifacsarása:

Nagy kagylótésztát kifőzöd (fokhagymás-borsos vízben), majd szép akkurátusan szétszeded az összeragadt vackokat és egyenként megtöltöd körte (én barackot használtam) és roquefort (márványsajtig süllyedhetsz) keverékével.  

A másik egy majonézféle: tejföl, olívaolaj, só-bors, mustár és egy kifacsart lime. Ezeket addig öntözgeted egymásba míg kedvedre való nem lesz. Ezután öntsed nyakon vele a felszeletelt főtt tojásokat.

2010. július 16., péntek

Paradicsomos rukolás

No, anno megvolt a spárga, a család főzött belőle valamit, nem én. Szóval jöjjön a mai - újjászületési - menü (mert egy hülye barom kijött elém a Szépvölgyi úton, de aztán elrendeztük a dolgot békésen, mert nem lett komoly bajom).

A tésztavízbe szórj szárított fokhagymát, zöldborsot (rövid ó-val!), pasta mixet, egyszóval ami eszedbe jut, hogy az jót tesz a főtt tésztával (penne). Hadd főjön.

Két paradicsomot felkoczkázol, összekevered némi apróra vágott rukolával és zöldfűszerekkel, sóval borssal, majd ezt az egészet belecsapod vajon pirított fokhagymába.

Amikor kész a tészta, összekeversz mindent, parmezánt (grana padanót) rá és Bruce Dickinson énekhangjára befalod.

2010. április 27., kedd

Beszámolda a hét végéről

Szóval pénteken a Café Magritte nevű műintézményben voltunk. Te is, szóval csak ténymegállapítás hogy a Figula pincészet borait ittuk, melyek jók. [majd ápdételek a pontos paraméterekkel] Aztán konstatáltuk, hogy a Vapianoban jó a gorgonzolás-diós fusilli, és a séf tökéletesen tisztában van az avas zsír hatásával (a főzés közben erről beszélgettünk, megalapozván a jóétvágy).

Szombaton túra után Petiékkel elrongyoltunk a Whisky Show-ra. Aszongyahogy volt öt kostolójegyünk, meg egy bemutató - ahol szintén öt pohár. Kezdtünk egy Ben Riach Pedro Ximenez Sherry Cask akármivel, amit egy Benromach Peat Smoke majd egy szendvics követett. Az első kettő nem volt nagy durranás (napersze ha lenne otthon, azért csak meginnám).

Ha már szemináriumjegy, beültünk a Wilson&Morgan előadására, melyet mint utóbb kiderült a FIAT autógyár egy mérnöke tartott. Mert a cég olasz. De a "Rossi e figlii" mégiscsak hülye név egy whiskyforgalmazónak. Itt ért a csoda, meg szuperlatívusz egy 18 éves Mortlach képében. Prostituált jó. Remélem a közeljövőben lesz rá marha sok felesleges pénzem...
Ittunk még marsalahordós cuccot, húsz éves Caol Ilát, de sajna Mortlach úgy odacsűrt hogy nálam most nem rúgtak labdába (persze ismételten: bármelyiknek volna hely a polcon). Majd meglesem a jegyzeteimet, de az egyiknek brutálhosszú lecsengése volt.


Ezután kicsit kiszellőztettük magunkat (mielőtt még úgy jártunk volna mint egy úriember, akit kikísértek). Levegőzés után utánajártunk annak a legendának, hogy vajon a Glenfarclas 25 vagy 30 a jobb. Bizony, a hír szerintünk is igaz, a 25-ös karakteresebb, jobban ízlett. Végül elbeszélgettünk a W&M mérnökével, miközben Peti valami Bowmore-t diktált belém.

Az estet ünnepléssel töltöttük volna, de az egy pohár Nikka ellen kőkeményen lázadozott a szervezetünk, de becsületből letoltuk.

2010. április 12., hétfő

Húsvéti menü

Kivettük a menüből a húst. Szokás szerint. Ugyebár ígértem articsókát, ami köré az egész művet fel akartam építeni, de végül változott - mert az változatosság delectat, a tojás meg erectat a népi bölcseletnek szerinte.

Tehát készült egyszer sült padlizsán, meg feláldoztam huszonpárdeka reszelt Grana Padanót Federico bácsi oltárán.
Eközben rájöttem, hogy ha a serpenyő közepe magasabban van mint a széle (értsd piszkosul régi vacak), akkor nehéz megcsinálni. De sikerült. Az első. A második megtévesztésig hasonlít a felmosórongyra.

Közben készült olajos trutymák: olaj, szárított paradicsom darabolva, szárított vöröshagyma, szecskázott olajbogyó, fokhagyma, só. Az művészmadár (articsóka) napraforgóolajostul serpenyőbe ugrott, rá a trutymák, majd kisvártatva némi zöldség is követte.

Eközben felszabadult a sütő, bedobtam a mirelit spenótot (utólag kiderült, ez kimaradhatott volna). A végjátékban a sajttálakba bepakoltam az articsókás zöldséget és a spenótot, köré némi sültkrumplit, egy tányérra felhalmoztam a padlizsont és megettük.